Ammónium-szulfát kapro kristály
Ammónium-szulfát
Név:Az ammónium-szulfát (IUPAC által javasolt írásmód; angolul ammónium-szulfát is), (NH4)2SO4, egy szervetlen só, számos kereskedelmi felhasználással. Leggyakrabban talajműtrágyaként használják. 21% nitrogént és 24% ként tartalmaz.
Más név:Ammónium-szulfát, Amonio-szulfát, AmSul, Diammónium-szulfát, Kénsav-diammónium-só, Mascagnite, Actamaster, Dolamin.
Nitrogén:21% min.
Kén:24% min.
Nedvesség:0,2% Max.
Szabad sav:0,03% Max.
Fe:0,007% Max.
Mint:0,00005% Max.
Nehézfém (Pb-ként):0,005% Max.
Oldhatatlan:0,01 Max.
Megjelenés:Fehér vagy törtfehér kristály
Standard:GB535-1995
1. Az ammónium-szulfátot többnyire nitrogénműtrágyaként használják. N-t biztosít az NPK számára.A nitrogén és a kén egyenlő egyensúlyát biztosítja, kielégíti a haszonnövények, legelők és más növények rövid távú kénhiányát.
2. Gyors felszabadítás, gyors hatású;
3. Hatékonyabb, mint a karbamid, ammónium-hidrogén-karbonát, ammónium-klorid, ammónium-nitrát;
4. Könnyen keverhető más műtrágyákkal. Megvan az a kívánatos agronómiai jellemzője, hogy nitrogén- és kénforrás egyaránt.
5. Az ammónium-szulfát virágozhatja a növényeket, javíthatja a gyümölcs minőségét és hozamát, valamint erősítheti a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, felhasználható közönséges talajhoz és növényhez alapműtrágyában, kiegészítő műtrágyában és magtrágyában. Alkalmas rizspalánták, rizsföldek, búza és gabona, kukorica vagy kukorica termesztésére, tea, zöldségek, gyümölcsfák, szénafű, pázsit, gyep és egyéb növények termesztésére.
Az ammónium-szulfát elsődleges felhasználása lúgos talajok műtrágyája. A talajban az ammóniumion felszabadul, és kis mennyiségű savat képez, csökkentve a talaj pH-egyensúlyát, miközben hozzájárul a növények növekedéséhez szükséges nitrogénhez. Az ammónium-szulfát használatának fő hátránya az ammónium-nitráthoz képest alacsony nitrogéntartalma, ami megnöveli a szállítási költségeket.
Mezőgazdasági permetező adjuvánsként is használják vízoldható rovarirtókhoz, gyomirtókhoz és gombaölőkhöz. Ott a vas- és kalciumkationok megkötésére szolgál, amelyek mind a kútvízben, mind a növényi sejtekben jelen vannak. Különösen hatékony a 2,4-D (amin), glifozát és glufozinát gyomirtó szerek adjuvánsaként.
- Laboratóriumi felhasználás
Az ammónium-szulfátos kicsapás a fehérje kicsapással történő tisztításának általános módszere. Az oldat ionerősségének növekedésével a fehérjék oldhatósága az oldatban csökken. Az ammónium-szulfát ionos természeténél fogva rendkívül jól oldódik vízben, ezért kicsapással képes "kisózni" a fehérjéket. A víz nagy dielektromos állandója miatt a disszociált sóionok, mint a kationos ammónium és az anionos szulfát, könnyen szolvatálódnak a vízmolekulák hidratációs héjában. Ennek az anyagnak a jelentősége a vegyületek tisztításában abból fakad, hogy a relatíve apolárisabb molekulákhoz képest jobban hidratálódik, és így a kívánatos apoláros molekulák összeolvadnak és koncentráltan kicsapódnak az oldatból. Ezt a módszert kisózásnak nevezik, és magas sókoncentráció alkalmazását teszi szükségessé, amely megbízhatóan oldódik a vizes keverékben. A felhasznált só százalékos aránya a keverékben feloldható só maximális koncentrációjához viszonyítva. Mint ilyen, bár nagy koncentrációra van szükség ahhoz, hogy a módszer működjön, a só bőséges, 100% feletti hozzáadása túltelítheti az oldatot, így a nempoláris csapadékot sócsapadékkal szennyezheti. A magas sókoncentráció, amelyet az ammónium-szulfát oldatban való hozzáadásával vagy koncentrációjának növelésével érhetünk el, lehetővé teszi a fehérje-elválasztást a fehérje oldhatóságának csökkenésével; ezt az elválasztást centrifugálással lehet elérni. Az ammónium-szulfátos kicsapás inkább az oldhatóság csökkenése, mint a fehérje denaturációja eredménye, így a kicsapódott fehérje szolubilizálható standard pufferek használatával.[5] Az ammónium-szulfátos kicsapás kényelmes és egyszerű módszert biztosít összetett fehérjekeverékek frakcionálására.
A gumirácsok elemzése során az illékony zsírsavakat a gumi 35%-os ammónium-szulfát oldattal történő kicsapásával vizsgálják, amely tiszta folyadékot hagy vissza, amelyből az illékony zsírsavakat kénsavval regenerálják, majd gőzzel desztillálják. Az ammónium-szulfátos szelektív kicsapás a szokásos, ecetsavat használó kicsapási technikával ellentétben nem zavarja az illékony zsírsavak meghatározását.
